Kövessen minket a Facebook-on! Kövessen minket a Twitter-en!
Látogassa meg blogunkat!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Az Ön neve: Az Ön e-mail címe:

Stratégiai kérdés a korszerű vízgazdálkodás

2012.04.24.Az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés és a vízgazdálkodás összefüggéseiről rendezett konferenciát a vidékfejlesztési tárca Célkeresztben a vízgazdálkodás címmel. A rendezvényen az egyes ágazatok államtitkárai: Czerván György, Illés Zoltán és V. Németh Zsolt tartottak tájékoztatót az eddig elért eredményekről, a stratégiai feladatokról és az egyes szakterületek kihívásairól.

A vízgazdálkodás területén elengedhetetlenül szükség van a változásokra és a korszerűsítésre, ezek a folyamatok jelenleg is zajlanak – hangsúlyozta előadásában Illés Zoltán. A környezetügyért felelős államtitkár kiemelte a vízgazdálkodási stratégia megalkotását, a vízgazdálkodási törvény átfogó megújításának szükségességét is, összhangban az Európai Unió Víz Keretirányelvével. Emellett hangsúlyozta egy aszálykezelési terv elkészítésének fontosságát is.

 

Stratégiai fontosságú a vízkincs és a termőföld

Illés Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő évtizedekben a víznek és a termőföldnek lesz a legnagyobb értéke. Éppen ezért az egyes államoknak meg kell őrizniük saját természeti kincseiket. A Magyar Kormány is arra törekszik, hogy vízkészletünket és termőföldjeinket nemzeti kézben tartsa, illetve ahol lehet, ott visszavásárolja. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben az erős államra, nem pedig a piacra és az egyéni kezdeményezésekre kell hagyatkozni.

Az államtitkár elsődlegesen a mélységi vízkészletek hasznosítását szorgalmazta a felszíni helyett, a vízfogyasztásban pedig a környezetkímélő megoldásokra, a környezetbarát csomagolás fontosságára hívta fel a figyelmet. Illés Zoltán kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy szükség van záportározók építésére, de ezeket kizárólag állami földekre lehet megépíteni.

 

Kiszámítható vízgazdálkodásra van szükség

Az öntözés elterjesztése csökkentheti az egyre szélsőségesebb időjárás következtében kialakuló termelési kockázatokat, például az aszálykárt – hangsúlyozta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár, majd hozzátette: a kertészet és az állattartás is vízigényes ágazat, ezért az országnak kiszámítható vízgazdálkodásra van szüksége. A Vidékfejlesztési Minisztérium komplex vízgazdálkodási stratégiát készít, melyben felülvizsgálja a vízjogi engedélyek költségeit, a hozzá kapcsolódó engedélyezési eljárást, és a díjszabást. A tárca a stratégia keretében ösztönözné a gazdaságokat, hogy fejlesszék öntözési rendszereiket.

A kertészet az intenzív öntözés mellett a termálvízkészletek adta lehetőségeket is hasznosítja, ezért a kormány januárban úgy döntött, hogy a termálenergiát használó gazdák visszasajtolási kötelezettségét 2015. június 30-ig felfüggeszti. A köztes időszakban a VM a termálvizek mezőgazdasági hasznosításának szabályozását – a gazdasági és fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve – dolgozza ki. A tárca arra törekszik, hogy az új szabályozásban az uniós elvárásoknak megfelelően a természet- és a környezetvédelmi szempontok is érvényesüljenek, ugyanakkor a fóliás és üvegházi kertészetek fennmaradjanak, és ne kerüljenek versenyhátrányba.

A kormány célja, hogy az új kétpilléres mezőgazdasági és kockázatkezelési rendszer működtetésével kiszámíthatóbbá tegye az időjárási kockázatoktól egyre inkább függő termelést – mondta az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy 2012. május 15-ig kell beadni az egységes kérelmet, melyben a gazdák csatlakozhatnak az új kockázatkezelési rendszerhez.

 

Vízgazdálkodás a Közös Agrárpolitikában

Czerván György kiemelte: a 2014. január elsejétől életbe lépő új Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási feltételrendszerében megmaradnak és némileg erősödnek a kölcsönös megfeleltetés vízvédelmi követelményei és vízgazdálkodási előírásai. A KAP vízgazdálkodási tervében az ágazati és nemzeti vízgazdálkodási igények, koncepciók, valamint a termálvíz-felhasználás, a természet- és környezetvédelmi szempontok, a vidékfejlesztési források, egyéb uniós és nemzeti fejlesztési források összehangolása a cél.

Az öntözéssel kapcsolatos beruházások közül kizárólag azok minősülnek támogathatónak, amelyeknél a vízfelhasználás a korábbihoz képest legalább 25%-kal csökken. Azok a tagállamok, amelyek 2004-ben vagy később csatlakoztak az Unióhoz, támogatást kaphatnak új öntözőberendezések beszerzésére, amennyiben környezeti elemzés bizonyítja, hogy a beruházás fenntartható és nincs kedvezőtlen hatása a környezetre – fogalmazott az államtitkár.

 

Támogatási lehetőségek a vízgazdálkodásban

V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár előadásában hangsúlyozta: a mezőgazdaságnak nemcsak az a feladata, hogy egészséges, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a lakosságot, de az is, hogy megőrizze termőföldjeink, vizeink minőségét, védje ivóvízbázisainkat.

Az államtitkár elmondta, hogy európai uniós forrásból lehet támogatást igényelni vízgazdálkodási szaktanácsadásra, jelenleg 95 tanácsadó segítségét kérhetik a gazdák. Emlékeztetett arra is, hogy a tárca többször, legutóbb 2011 nyarán írt ki pályázatot belvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés és melioráció (talajjavítás) fejlesztésére. Az összesen 2 milliárd forintos keretre 152 pályázat érkezett, ezek elbírálása a következő hetekben fejeződik be.

 

Megfelelő öntözőrendszer kiépítésére van szükség

V. Németh Zsolt kiemelte azt is, hogy a vízgazdálkodásnak fontos szerepe van a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztésében is, hiszen a termésbiztonsághoz elengedhetetlen a megfelelő öntözőrendszer kiépítése. Az államtitkár beszélt a tavalyi és az idei pályázati lehetőségekről: tavaly nyáron gyümölcs és kertészeti ültetvények telepítésére, korszerűsítésére volt lehetőség 2 milliárd forintos keretből, majd az idei év elején a kertészetek felújításához, bővítéséhez lehetett összesen 4 milliárd forintra pályázni.

Az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázaton kutak, itató- és vízvezetékrendszerek kiépítésére kérhettek forrást a termelők. Az agrár-környezetgazdálkodási programban a talaj- és vízerózió elleni küzdelemre, a vizes élőhelyek gondozására lehet támogatást kérni. A Tanyaprogram segíti a tanyás térségek ellátását egészséges ivóvízzel, illetve a szennyvíz környezetbarát kezelését, elhelyezését.

A konferenciát a Magyar Hidrológiai Táraság, a Magyar Agrárkamara, illetve a Magyar Mérnöki Kamara Vízépítési és Vízgazdálkodási Tagozata a Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen szervezte.

forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája

« vissza a környezetvédelmi hírekre