Kövessen minket a Facebook-on! Kövessen minket a Twitter-en!
Látogassa meg blogunkat!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Az Ön neve: Az Ön e-mail címe:

Védelmet kap a vízi éden!

2012.07.12.Tegnap elfogadták a Dráva horvát és magyar oldalának bioszféra rezervátummá jelölését az UNESCO e héten zajló konferenciáján. A párizsi esemény fontos mérföldkő azon az úton, amely a Dráva, a Duna és a Mura mentén öt ország területére kiterjedő védett terület megalapításához vezet. Ez azért is nagy eredmény, mert hazánk területén 1980 óta nem alapítottak bioszféra rezervátumot.

Hosszú évek előkészítő munkái után zöld utat kapott a 630.864 hektáros természetvédelmi terület megalapításának jelölése, mely a Dráva magyar és horvát oldalán terül el. A WWF és a civil természetvédők kezdeményezésére indult egyeztetések során a természetvédelemért felelős minisztériumok alapos munkát végeztek, melynek során meghatározták a magterület, a puffer zóna és az átmeneti zóna határait. Az előterjesztésben szereplő területek közül 235 663 hektár fekszik Magyarországon, ami magában foglalja a Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva és Duna menti területeit, a Natura 2000 hálózat itt lévő zónáit, valamint új helyszíneket a Dráva mentén az Ormánságban, a Duna mentén pedig a Mohácsi-szigeten. A horvát oldalon 395.201 hektár lesz a rezervátum területe. Ennek azért van nagy jelentősége, mert néhány évvel ezelőtt még egyáltalán nem volt természetvédelmi terület a folyó horvát oldalán.   

A Dráva mente, valamint a Duna és Dráva folyók torkolatvidéke az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek, és olyan ritka, természetes élőhelyeknek nyújtanak otthont, mint az ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak. Mindhárom folyó partján vannak olyan háborítatlan partszakaszok, ahol különleges fajok találnak menedéket. A Kopácsi-réten él Európa legnépesebb rétisas populációja, a Dráva kavicszátonyai a szárazföldön egyre veszélyeztetettebb kis csérek fészkelő helyei, Gemencen és Béda-Karapancsán többek között a fekete gólya érzi leginkább otthon magát. Évente legalább 250 ezer vonuló vízimadár pihen és táplálkozik a vízfolyásokon és azok partvidékén.

"Az ártéri erdők biológiai sokfélesége, a holtágak és a kavicszátonyok egyaránt a Dráva különleges adottságai, azonban a megvédésüket szolgáló természetvédelmi célok a korábbi években nem voltak ennyire egybehangzóak" - fejtette ki Toldi Miklós, a Dráva Szövetség civil szervezet vezetője. A Dráva horvát oldalán ugyanis korábban vízerőmű építési terve volt napirenden. Civil szervezetek tiltakozása és politikai viták eredményeként viszont ma már mindkét ország a közös természetvédelmi kezelés híve, sőt ebbe a kezdeményezésbe a többi határos országot is bevonta. Ausztria, Szlovénia és Szerbia ma már szintén elkötelezett az öt ország területén immár 800.000 hektárt elérő természetvédelmi terület megalapítása mellett. Az erről szóló deklarációt hazánk Európai Uniós elnöksége alatt, 2011 márciusában írták alá Gödöllőn. Azóta az érintett államok rendszeres egyeztetéseket tartanak a folyamat közös irányítása érdekében.  

"Az UNESCO döntése után az érintett országok munkája nem ér véget. A kétoldalú bioszféra rezervátum megalapítása zöld utat kapott, és folytatódhatnak az egyeztetések az öt ország területére kiterjedő rezervátum megalapítására. Javaslatot kell tenni a közös kezelésre és a pontos terület kijelölésre, majd az összehangolt terveket elküldeni Párizsba" - fogalmazott Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. "Ha minden jól megy, akkor a tervek szerint ez a folyamat két éven belül lezajlik, hogy 2015-re megalakulhasson a világ első ötoldalú bioszféra rezervátuma" - tette hozzá az igazgató.  

Tegnap elfogadták a Dráva horvát és magyar oldalának bioszféra rezervátummá jelölését az UNESCO e héten zajló konferenciáján. A párizsi esemény fontos mérföldkő azon az úton, amely a Dráva, a Duna és a Mura mentén öt ország területére kiterjedő védett terület megalapításához vezet. Ez azért is nagy eredmény, mert hazánk területén 1980 óta nem alapítottak bioszféra rezervátumot. 

 

Hosszú évek előkészítő munkái után zöld utat kapott a 630.864 hektáros természetvédelmi terület megalapításának jelölése, mely a Dráva magyar és horvát oldalán terül el. A WWF és a civil természetvédők kezdeményezésére indult egyeztetések során a természetvédelemért felelős minisztériumok alapos munkát végeztek, melynek során meghatározták a magterület, a puffer zóna és az átmeneti zóna határait. Az előterjesztésben szereplő területek közül 235 663 hektár fekszik Magyarországon, ami magában foglalja a Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva és Duna menti területeit, a Natura 2000 hálózat itt lévő zónáit, valamint új helyszíneket a Dráva mentén az Ormánságban, a Duna mentén pedig a Mohácsi-szigeten. A horvát oldalon 395.201 hektár lesz a rezervátum területe. Ennek azért van nagy jelentősége, mert néhány évvel ezelőtt még egyáltalán nem volt természetvédelmi terület a folyó horvát oldalán.   

 

A Dráva mente, valamint a Duna és Dráva folyók torkolatvidéke az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek, és olyan ritka, természetes élőhelyeknek nyújtanak otthont, mint az ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak. Mindhárom folyó partján vannak olyan háborítatlan partszakaszok, ahol különleges fajok találnak menedéket. A Kopácsi-réten él Európa legnépesebb rétisas populációja, a Dráva kavicszátonyai a szárazföldön egyre veszélyeztetettebb kis csérek fészkelő helyei, Gemencen és Béda-Karapancsán többek között a fekete gólya érzi leginkább otthon magát. Évente legalább 250 ezer vonuló vízimadár pihen és táplálkozik a vízfolyásokon és azok partvidékén.

 

"Az ártéri erdők biológiai sokfélesége, a holtágak és a kavicszátonyok egyaránt a Dráva különleges adottságai, azonban a megvédésüket szolgáló természetvédelmi célok a korábbi években nem voltak ennyire egybehangzóak" - fejtette ki Toldi Miklós, a Dráva Szövetség civil szervezet vezetője. A Dráva horvát oldalán ugyanis korábban vízerőmű építési terve volt napirenden. Civil szervezetek tiltakozása és politikai viták eredményeként viszont ma már mindkét ország a közös természetvédelmi kezelés híve, sőt ebbe a kezdeményezésbe a többi határos országot is bevonta. Ausztria, Szlovénia és Szerbia ma már szintén elkötelezett az öt ország területén immár 800.000 hektárt elérő természetvédelmi terület megalapítása mellett. Az erről szóló deklarációt hazánk Európai Uniós elnöksége alatt, 2011 márciusában írták alá Gödöllőn. Azóta az érintett államok rendszeres egyeztetéseket tartanak a folyamat közös irányítása érdekében.  

 

"Az UNESCO döntése után az érintett országok munkája nem ér véget. A kétoldalú bioszféra rezervátum megalapítása zöld utat kapott, és folytatódhatnak az egyeztetések az öt ország területére kiterjedő rezervátum megalapítására. Javaslatot kell tenni a közös kezelésre és a pontos terület kijelölésre, majd az összehangolt terveket elküldeni Párizsba" - fogalmazott Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. "Ha minden jól megy, akkor a tervek szerint ez a folyamat két éven belül lezajlik, hogy 2015-re megalakulhasson a világ első ötoldalú bioszféra rezervátuma" - tette hozzá az igazgató. 

Forrás: WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány

« vissza a környezetvédelmi hírekre