Kövessen minket a Facebook-on! Kövessen minket a Twitter-en!
Látogassa meg blogunkat!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Az Ön neve: Az Ön e-mail címe:

Mérsékelt siker a durbani megállapodás

2011.12.20.Mérsékelt sikerként értékelte a magyar delegáció klímapolitikai vezetője az európai uniós tagországok környezetvédelmi minisztereinek tegnapi brüsszeli találkozóján a közelmúltban Durbanben lezajlott ENSZ-klímaülésszak eredményeit.

Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a brüsszeli tanácskozás után elmondta, fontos, hogy közös ígéretet tettek egy jogi kötőerővel bíró megállapodás kidolgozására az évtized végére, illetve a jelenleg érvényes kiotói jegyzőkönyv meghosszabbítására. Ez megfelel annak a magyar érdeknek is, hogy a karbonpiacon a fennmaradó kvóták értékesíthetők legyenek.
A durbani megállapodás hiányossága ugyanakkor, hogy csupán alapot kínál a további tárgyalásokhoz, a folyamat így lassan zajlik, pedig számos ország már most rendkívül kiszolgáltatott a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak. A témáról kiadott NFM-közlemény szerint az Európai Unió legfontosabb feladata a közeljövőre nézve az egységes álláspont kialakítása a még mindig nyitott kérdésekben. "Magyarországot a tárgyalt témakörök közül a Kiotói Jegyzőkönyv jövőjének, a karbonpiac rugalmasságának, a klímafinanszírozásnak és az átmeneti gazdaságú országok státusának kérdései érintik leginkább" - áll a közleményben.
Kovács Tamás Iván újdonságnak nevezte a folyamatban, hogy az EU-nak Durbanben nagyon sok fejlődő országot sikerült maga mellé állítania. Mintegy 120 ország támogatta az EU álláspontját - emelte ki a helyettes államtitkár, aki előrelépésnek nevezte, hogy a legnagyobb kibocsátók is beleegyeztek egy olyan útitervbe, amelynek célja a jogi kötelezettségű megállapodás kidolgozása. Fontosnak mondta, hogy az EU részese legyen egy előremutató, globális új klímavédelmi rendszernek, de meglátása szerint arra is vigyázni kell, hogy az unió ne tűzzön ki olyan célokat maga elé, amelyek versenyképességének csökkenésével járhatnak.
A brüsszeli találkozón a résztvevők informális ebéden tekintették át a 2014-től induló többéves uniós pénzügyi keret környezetvédelmi és klímapolitikai elemeit. A tervek szerint jelentősen nő majd a klímapolitikára fordítandó összeg, ezzel párhuzamosan pedig szélesedik a finanszírozásban részt vevő szereplők köre, elsősorban a magánszektor tervezett bevonásával - derül ki a közleményből. Kovács Tamás Iván eszerint üdvözölte az elképzelést, de hozzászólásában jelezte, az új pénzügyi keret megalkotására tett jelenlegi javaslat a kevésbé fejlett tagországok számára nehézséget jelenthet. A helyettes államtitkár kiemelte az épületek energiahatékonyság-növelésének problémáját, amely hagyományos pénzügyi eszközökkel nehezen finanszírozható, főleg a nemrég csatlakozott EU-tagoknál.
A közép-európai térség tagállamai számára hasznos újítás lenne a kohéziós alap bevonása a finanszírozásba a támogatások szerkezetének átalakítása révén. A támogatott országok saját forrásait a nem ipari szektorok dekarbonizációját szabályzó, úgynevezett erőfeszítés-megosztási rendszer kvótáinak értékesítése vagy a magánszektor fedezhetné. Ezzel a megoldással csökkenhetnének az EU költségvetési terhei, a kevésbé fejlett országok pedig nagyobb függetlenséget élvezhetnének a dekarbonizáció finanszírozásában – húzta alá a helyettes államtitkár a közlemény szerint.
Kovács Tamás Iván Brüsszelben találkozott az EU következő soros elnökségét adó Dánia klíma- és energiaügyekért felelős helyettes államtitkárával. Morten Bakkal elsősorban a 2050-ig szóló, széndioxid-mentesítési útitervről folytattak megbeszélést. A januárban hivatalba lépő dán elnökség a miniszteri találkozó apropóján a sajtóval külön is ismertette környezetvédelmi terveit. Martin Lidegaard miniszter egyebek között azt hangoztatta, hogy az EU-t jelenleg sújtó nemzetközi gazdasági válság növeli az esélyt arra, hogy korszerűbbé, "zöldebbé", azaz környezetbarátabbá váljon az unió gazdasága.
A brüsszeli remények szerint Dánia a környezetvédelem és a klímavédelem terén is kiemelt erőfeszítéseket tesz majd. Az unióban emlékeztetnek a klímavédelemben eddig tett dán erőfeszítésekre, beleértve az ENSZ-folyamatban kulcsszerepet játszó koppenhágai konferencián elért eredményeket, illetve arra, hogy az Európai Bizottság klímavédelmi felelősét is Dánia adja. Koppenhága egyebek között további erőfeszítéseket kíván tenni arra, hogy az EU - az uniós érdekek sérülése nélkül - az évtized végére túlteljesítse jelenleg érvényes célkitűzéseit, és kibocsátás csökkenése akár a 30 százalékot is elérje.

forrás: greenfo/MTI

« vissza a környezetvédelmi hírekre